Az Őrvidék turistája jelvény

ŐRVIDÉK TURISTÁJA
JELVÉNYSZERZŐ TÚRAMOZGALOM

Hegyek Vándorai Turista Egyesület jelvénye

A TÚRA KIÍRÁSA:
2005


Tisztelt Túrázó!

A Hegyek Vándorai Turista Egyesület az Őrségi Nemzeti Park, - illetve az Őrség és Vendvidék természeti szépségeinek, műemléki látnivalóinak jobb megismerése céljából „Őrvidék Turistája” elnevezéssel új jelvényszerző túramozgalmat indított, az 1999. évtől kezdődően.

Korábban a Vas Megyei Természetbarát Bizottság szervezésében működött az „Őrvidék Turistája” jelvényszerző túramozgalom, azonban a rendszerváltást követően - kedvező módon - megváltoztak a lehetőségek a tájegységben, ezért újra kellett gondolni a túramozgalom további sorsát.

Megszűnt a „vasfüggöny”, s emiatt a továbbiakban már nem volt akadálya annak, hogy akár közvetlenül az államhatár mellett is vezessen jelzett turistaút. A Magyar Természetbarát Szövetség kiadta az Őrség - Vendvidék turistatérképét, így a korábban politikai okokból megközelíthetetlen területek a természetjárók népes táborának is felfedezhetővé váltak.

Egyesületünk védnökséget vállalt az Őrség és Vendvidék felett, annak turisztikai feltárása és fejlesztése érdekében, s ezen elhatározását alapszabályában is rögzítette. Mindezek következtében több szervezet és önkormányzat támogatásával, mintegy 360 km jelzett turistaút folyamatos karbantartását végezzük hazánk e gyönyörű szegletében.

Örülünk, hogy túramozgalmunk felkeltette érdeklődését és vállalkozik arra, hogy teljesítse annak feltételeit. Bízunk abban, hogy túrái során sok szép élménnyel gazdagodik, s így tevékenységünkkel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Ön is beleszeressen az őrségi, vendvidéki tájba és hazatérése után visszakívánkozzon oda.

Szép erdőt, mezőt kívánunk!


A teljesítés feltételei

A túramozgalom nyílt, melyhez bárki csatlakozhat. A túrák útvonalait csak gyalogosan lehet végigjárni, amelyet a meghatározott módon kell igazolni. Igazolásul bármilyen bélyegzőlenyomat megfelel, amelyen olvashatóan szerepel az adott település neve. (A sorszámozott Tájak Korok Múzeumok bélyegzők is megfelelnek.) Bélyegző hiányában fényképpel kell igazolni ottjártunkat. Ahol nem bélyegzővel kell igazolni a pont, illetve település érintését, ott az adott helyre vonatkozóan külön felhívjuk a figyelmet az igazolás módjára!

Az érintendő műemléki, valamint műemlék jellegű látnivalókat bármilyen közlekedési eszközzel felkereshetjük. Az igazolás módja megegyezik a fentebb leírtakkal.

A teljesítés után a személyes adatokkal kitöltött igazoló füzetet egyesületünk címére kell eljuttatni, amelyhez mellékelni kell egy felbélyegzett válaszborítékot is.

A teljesítés elfogadása után az igazoló füzetet és a túramozgalom jelvényét a teljesítő lakcímére postázzuk.


Figyelem!

A túramozgalomban résztvevőknek ajánljuk, hogy túrára indulás előtt szerezzék be a legújabb, Magyar Természetbarát Szövetség által kiadott Őrség - Vendvidék - Vasi-hegyhát turistatérképet, valamint az egyesületünk kiadásában megjelent Őrség - Vendvidék turistakalauzt.


A túramozgalom útvonalai és érintőpontjai

Pityerszer, Szabadtéri múzeum Öriszentpéter, római katolikus templom Kapornak, Tájház Kercaszomor, szomoróci harangláb Magyarszombatfa, Fazekasház Velemér, római katolikus műemlék templom Pankasz, Harangláb


A térkép letöltése valamivel nagyobb méretben
A térkép egyes ikonjaira kattintva fényképek nyithatóak meg!


Gyalogtúra útvonalak

1. számú túra: „Őrvidéki Piros”

Útvonal:

Zalalövő Hegyhátszentjakab Szaknyér Kisrákos Ispánk Kondorfa Farkasfa Kétvölgy Felsőszölnök Zsidahegy Szentgotthárd.

Jelzés: piros sáv, táv: 68 km

A vasútállomástól induló P+ jelzéseket követve, néhány perc alatt elérjük az Őriszentpéterre vezető utat, ahol balra fordulva a P sávjelzésen gyalogolunk tovább. (Jobbra találjuk a tájházat.) Érintjük a 103. számú házzal szemben lévő I. világháborús emlékművet, mögötte a műemlék jellegű 1250 körül épített zalamindszenti katolikus templomot.

Zalalövő
Már a rómaiak idejében lakott hely volt, akkori nevén Salla. Az 1973-as ásatások során több római kori emlék a felszínre került. A zalamindszenti római katolikus templom a XIII. század közepén épült, 1743-ban újjáépítették barokk stílusban. A körülötte lévő temetőben néhány szép síremlék látható. A Petőfi utcában található az úgynevezett „L” alakú ház. A Helytörténeti Múzeum eredeti bútorzatú lakószobát, füstöskonyhát, kocsiszínt és gabonatárolót mutat be.

A 129. számú háznál jobbra, egy keskeny úton lemegyünk a Borostyán-tóhoz. A mesterséges tó K-i partján strandot, kempinget, éttermet, büféket találunk. (Nyári időszakban belépődíjat kell fizetni.)
A tó, illetve a gát túloldalán felkapaszkodunk az erdőbe, majd hamarosan szántóföldre érünk. Kb. 15 perces gyaloglás után elérjük az erdőszélt, amelyet megkerülünk (itt nagyon figyeljük a jelzéseket!). Előbb ritkás, majd zárt erdőben haladunk a Felsőjánosfa - Hegyhátszentjakab közötti műútig, melyen jobbra fordulva néhány perc alatt Hegyhátszentjakabra érkezünk.

Hegyhátszentjakab
Műemlék római katolikus temploma a XIII. században épült román stílusban. A község határában találjuk a Vadása-tavakat, amelyek közül csak a régi tó alkalmas fürdésre és csónakázásra.

Az am.-nál csatlakozik hozzánk a S sávjelzés, amely az emelkedő végén a műemlék templomnál jobbra fordul a Vadása-tavak irányába. (A tavakat 15 perc alatt érhetjük el.) Mi azonban K-i irányba Szaknyér felé megyünk, továbbra is aszfaltozott úton.

Szaknyér
Az Őrség egyik legkisebb települése, ahol még láthatunk néhány szép kódisállásos házat.

A kis községet elhagyva átmegyünk a Szentjakabi-patak hídján, majd erdőben kapaszkodunk felfelé. Jobb kéz felöl, elhagyunk egy ma már alig észrevehető kis kavicsbányát, és kb. 7 perc múlva az erdő sarkánál jobbra fordulva, a széles úton keresztezzük a szántóföldet. Az első jelzést egy baloldalon álló roncs UAZ-on láthatjuk. A továbbiakban eléggé ritka a jelzés, azonban jól látszanak Kisrákos házai, melyek kellő módon meghatározzák számunkra a követendő irányt.

Kisrákos
A kis község még ma is őrzi az őrségi szeres település nyomait.

A főutcán jobbra fordulunk, majd balra, a Felsőszer irányába. A Fodorszert elhagyva az un. Bandi úton először erdőben gyalogolva, majd a kerítés után szántóföldet keresztezve, 50 perc alatt Ispánkra, a Keletiszerre érkezünk.
Itt csatlakozik hozzánk a Z sávjelzés, amellyel együtt haladunk É-i irányba kb. 250m-t.

Székely faragott kapu

Ispánk
Az őrségiek szerint a „világ közepe”. A faluban találjuk a Béke-ligetet, melyet székely stílusban faragott kapun belépve nézhetünk meg. A községtől nem messze található a Bárkás-tó, melynek közelében erdei pihenőhelyet találunk.

A Béke-ligetnél elválik a két jelzés, mi kissé balra tartva ereszkedünk le a völgybe. Kb. 35 perc alatt érjük el az Őriszentpéter - Csákánydoroszló közötti műutat, ahol jobbra fordulunk, majd néhány lépés után balra egy murvás útra térünk.
Elmegyünk a Bárkás-tó mellett, melynek vize fürdésre nem alkalmas, majd érintjük a kiépített pihenőhelyet, ahol akár hosszabb időt is eltölthetünk.

Nyiladékokban kanyarogva érjük el a Dó-rétet - nedves időszakban általában bokáig ér itt a víz, - később keresztezzük a Máli-hegyet, majd szép fenyves után kiérünk az erdőszélre. Elmegyünk a sportpálya mellett és rövidesen a műútnál jobbra fordulunk. Átkelve a hídon felkapaszkodunk a kereszteződésig, Kondorfa központjába.

Kódisállásos házbejárat

Kondorfa
A XVIII. század előtt Gárdonyfa volt a neve. Templomáról a XVI. századból való az első írásos adat.

A kereszteződésnél balra fordulva végigmegyünk a Fővégen, ahol egy szakaszon fonódik jelzésünk a K sávjelzéssel. Mi nem térünk le a széles útról, hanem kissé jobbra tartva, legelőkön gyalogolunk a László-kaszáló irányába. Keresztezzük a Nagy-árok völgyét és rövidesen a Farkasfához tartozó Kiserdő házaihoz érkezünk, ahonnan 35 perc alatt Farkasfa községbe ereszkedünk. Érintjük a fa haranglábat, s néhány méter után az autóbusz-forduló melletti Tóka Koccintóban kis időre megpihenhetünk. (A menetrend szerinti autóbuszokkal Szentgotthárdra utazhatunk.)

Fa harangláb Farkasfán

Farkasfa
Az Őrség és a Vendvidék határán terül el. A faluban egy szép fa haranglábat láthatunk. Határában található a szigorúan védett Fekete-tó. A községtől északi irányba - már messziről jól látható - működik az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik radarállomása.

A Fővégen hagyjuk el Farkasfát és miután elmegyünk a távvezeték alatt, az utolsó magányos épületnél jobbra fordulunk. Felkapaszkodunk az aszfaltozott útig, amelyet keresztezve több kisebb kanyar után leereszkedünk a Kis-patak völgyébe. Felkapaszkodva a széles útig, érintjük Balázsfalva (Apátistvánfalva) szélső házait, majd DNy-i irányba haladunk a néhol igen sáros úton. Kb. 35 perc alatt érjük el az Orfalui-nyeregben álló keresztet.

Keresztezzük az aszfaltutat, elmegyünk a távvezeték alatt, majd szép fenyvesben kanyargó ösvény végén érjük el a Sűrű-erdőt. (Ide érkezik Orfaluból a P négyzetjelzés is.) Élesen jobbra fordulva követjük a P sávjelzéseket, majd több kanyar után kiérünk a magyar-szlovén államhatárt követő széles útra.

Jobbra fordulunk és addig gyalogolunk a „határúton”, amíg kb. 20 perc múlva jobbra térünk és az erdőszélen haladva elérjük a Kétvölgy-Cepinci határátkelőhöz vezető aszfaltozott utat. Itt ismét jobbra fordulunk, majd néhány tízméter után balra, a Katalin-hegy irányába. Jelzésünk nem vezet fel a tetőre, azonban a néhány perces kitérő mindenképpen megéri a fáradtságot, hiszen felejthetetlen körkilátásban lesz részünk.

Visszatérve a jelzett útra néhány perc alatt Kétvölgyre érkezünk, ahol az út jobb oldalán álló kereszttel szembe, balra fordulunk. (Mintegy 150 m-re kocsma és nyomóskút található.)

Kétvölgy
A tájképileg megkapó helyen fekvő település 1951-ben, Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre. A rábavidéki hét szlovén település egyike.

Leereszkedünk a völgybe, ahol egy pallókkal lerakott vizenyős részen átkelve, néhány méter után keresztezzük a rossz minőségű, keskeny aszfaltozott utat. A postaládák melletti ösvényen felkapaszkodunk a házakig, - nagyon figyeljük a jelzéseket - ahol balra egy sóderes-murvás úton folytatjuk túránkat. (A kis kápolnánál csatlakozik jobbról a P+ jelzés, amely a szemközti gerincen éri el ismét a P sávjelzést.)

Kb. 15 perc alatt, elérjük Kétvölgy utolsó épületét és betérünk az erdőbe. Mintegy 250 m után balra fordulunk és elhagyjuk eddigi széles utunkat. Fölöttébb szép szakaszhoz érkeztünk: jobbról a hegy oldalában mély horhosok, vízmosások húzódnak egészen az általunk követett ritkán járt útig. Felérve a gerincútra, azon megyünk egy darabig, majd több kanyar után leereszkedünk egy patakvölgybe. A völgyet balra, az un. Venci útján D-DNy-i irányba kövessük.

A völgyfőhöz érkezve, egy vízmosás mellett meredeken kapaszkodunk felfelé. A keresztútnál jobbra fordulunk és kb. 8 perc múlva elérjük a Felsőszölnökről induló széles talajutat. Ezen jobbra tartunk, majd közvetlenül a házak előtt balra, lefelé indulunk. Két kanyar után a széles kocsiúton jobb kéz felé megyünk tovább. Kb. 15 perc alatt a Kakas-dombra érünk. Átvágunk a legelőn (villanypásztorok kíséretében), majd az erdőbe érve, meredeken leereszkedünk Felsőszölnök szélső házaihoz. Kiérve a műútra balra fordulunk, majd a hídon átkelve, Felsőszölnök közŹpontjába érkezünk.

A központban posta, ABC, kocsma található. A templommal szemben álló épület pincéjében helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket, megtekintését ne mulasszuk el. (A menetrend szerinti autóbuszokkal Szentgotthárdra utazhatunk.)

Felsőszölnök
Magyarország legnyugatibb települése. A község feletti János-hegyen sétálva sok szép régi házat láthatunk és gyönyörködhetünk a vendvidéki panorámában. A falutól egy órás sétával érhető el a - mára már turista zarándokhellyé vált - Hármashatár, (Ausztria, Magyarország, Szlovénia) ahol egy emlékmű, esőház, asztalok és padok találhatók.

Visszatérve a P sávjelzéshez, a mozi irányába indulunk tovább. Kb. 800 m gyaloglás után P sávjelzésünk jobbra fordul. Innen indul a P háromszög jelzés, amelyet a Hampó-völgyben követve, egy óra alatt érhetünk a magyar-szlovén-osztrák hármashatárra.
Kb. 15 perc alatt a János-hegy gerincére érünk, ahol jobbra fordulva, a sóderes-murvás gerincúton folytatjuk utunkat. A gerincről hol jobbra, hol balra nyílik szemet gyönyörködtető kilátás a környező dombokra, valamint Ausztria és Szlovénia hegyeire. Útközben több jellegzetes út menti népi feszület szolgál jó fotótémául.

Egy bal oldali, alig észrevehető épületrom után nagyon figyeljünk a jelzésekre! (Sajnálatos módon itt rendszeresen lekaparják a jelzéseket!) Az útkanyarulatnál jobbra felkapaszkodunk a házakhoz vezető úton, majd a helyiek által használt ösvényen ereszkedünk le a völgybe. (Jobbra mellettünk benőtt mélyút húzódik.)

Miután kiértünk a szentgotthárdi útra, azon balra megyünk kb. 500 m-t. A híd után rögtön jobbra fordulunk. A magánterületen áthaladva figyeljük az erdő szélén a jelzéseket. Az erdőbe érve a jobb oldali mélyúton kapaszkodunk felfelé. A szintútra érve, jobbra gyönyörű páfrányokat láthatunk. Több kanyar után kb. 20 perc múlva, egy hajtűkanyar után, elérjük a régi Kétvölgy - Alsószölnök közötti úton a kőkeresztet. A kereszt után 150 m-rel, jelzésünk balra fordul. (Itt ágazik el a P+ jelzés, amely Kétvölgyön a kis kápolnánál csatlakozik ismét a P sávhoz.)

Leereszkedünk a Szakonyfalui-patak völgyébe, ahol a magas aljnövényzet miatt nagyon figyeljük a jelzéseket, majd a túlsó oldalon ismét 50 m szintkülönbséget legyőzve, balra a jelleghatár mentén indulunk tovább. Kb. 40 perc múltán szép rétre érkezünk, ahol hatalmas fenyők árnyékában egy csinos kis vadászház áll. Mellette asztalok és padok találhatók. A hely arról nevezetes, hogy még a „vasfüggöny” idején, turisták számára e helyet jelölték meg Magyarország legnyugatibb pontjaként. Emlékét kis kerítéssel körbevett kopjafa őrzi, amely a köré ültetett fenyők miatt ma már alig látható.

A vadászházi pihenőt elhagyva, a Grajka-pataknál jobbra fordulunk - innen indul Szakonyfalu felé a P négyzet jelzés - majd, kb. 100 m után balra átkelünk a patakon. A nem régiben történt fakivágások miatt, sajnos a jelzés itt eléggé ritka.
Meredeken felkapaszkodunk a gerincre, ahol jobbra tartva az útcsomópontnál vadetetőhöz érünk. Itt a széles úton balra fordulunk. A völgy végén érjük el a Szentgotthárd - Apátistvánfalva közötti aszfaltutat és a Zsida-patakot.

Az utat keresztezve a patakvölgyet követjük. Többször átkelünk a patakon, s rövidesen felkapaszkodunk Zsidahegyre. A település végén balra fordulunk és ismét leereszkedünk a Zsida-patakhoz, ahol Zsida főutcájára érünk. Innen gyakorlatilag az aszfaltozott utat követve kb. 35 perc alatt Szentgotthárd városközpontjába érkezünk.

Volt cisztercita kolostor és templom

Szentgotthárd
Műemlék római katolikus plébániatemploma 1748-64 között épült barokk stílusban. A kupolafreskót Dorfmeister István festette, mely a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybeépült. Az egykori könyvtár ma házasságkötő terem, freskóit Gusner Mátyás festette. A magtártemplom az 1183-ban alapított cisztercita templom alapjainak felhasználásával épült 1677-ben. A XVIII. század végén magtárrá alakították, 1985-88 között színházteremmé építették át. A Pável Ágoston Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum a város helytörténeti emlékeit és a környékbeli vend falvak népi kultúráját mutatja be.

2. számú túra

Útvonal:

Felsőszölnök Hármashatár.

Jelzés: piros háromszög
táv: 3,8 km

Emlékmű a Hármashatáron Felsőszölnökön a Hampó-völgyben indul a P háromszög jelzés, onnan, ahol a P sáv a János-hegy irányába indul.
A széles völgyben egy darabig aszfaltozott, majd sóderes úton gyalogolunk Ny-i irányba. A völgy végénél, az államhatárt jelző tábla előtt balra térünk és a vizenyős részen átkelve már erdőben folytatjuk túránkat. Szemet gyönyörködtető fenyvesben, mohás oldalak mellett vezet az emelkedő út. Rövid vízszintes szakasz után, meredek emelkedő leküzdésével érünk fel a 384 m magasságban lévő magyar-osztrák-szlovén Hármashatárra, ahol egy emlékművet, esőházat, asztalokat és padokat találunk.

3. számú túra

Útvonal:

Nagyrákos Kerkáskápolna Gödörháza.

Jelzés: zöld sáv táv: 16,1 km

Nagyrákoson a szattai elágazástól indulunk túránkra.

Nagyrákos
Az 1800-ban épült református templom a község északnyugati végén áll. A falu központjában található a XIII. században épült katolikus műemlék templom. A Zala partján épülő faluházban a későbbiekben szállást, információt kaphatunk. A falu szülötte volt Gorza Sándor /1918-96/ akinek élete során összegyűjtött - elsősorban néprajzi - anyagai, Szülőföldem Nagyrákos címmel 1997-ben láttak napvilágot.

Elhaladva a völgyhíd alatt, gyenge emelkedőn érjük el a Belsőszert, majd az aszfaltút hamarosan balra kanyarodik. Mi tovább egyenesen, a széles erdészeti úton haladunk tovább. Keresztezzük a Kápolna-erdőt, majd egy kis hidat, ahonnan kb. fél óra alatt érünk Kerkáskápolnára.

Kerkáskápolna
A református imaházban találjuk a Sylvester János termet, ahol a XVI. században élt neves reformátorról láthatunk kiállítást. (Kulcs 150 m-re a túlsó oldalon!) Az épület mellet egy harangláb is látható.

Végigmegyünk a főutcán, majd a község végén balra fordulunk, ahonnan Magyarföldig aszfaltozott úton gyalogolunk.

Magyarföld
Piciny település Vas és Zala megye határán. Nevét 1898 óta viseli.

A községet csak érintjük és 10 perc múlva már a Berki-hegyen pincék, présházak között vezet a jelzett út.
A Csépán-bükkhöz érve kanyargós úton keresztezünk egy lapos völgyet, amely terület csapadékos időjárás esetén eléggé vizenyős. Nemsokára D-i irányba fordulunk a folyamatosan balra tartó úton - Vas és Zala megye határa - mígnem egy derékszögű kanyarral DNy-i irányba fél óra alatt Gödörházára ereszkedünk. Zöld sávjelzésünk az am.-nál ér véget.

Gödörháza
Régi fazekas falu, mely Magyarszombatfához tartozik. Látnivalója egy 200 éves fa harangláb.


Felkeresendő műemlékek, illetve műemlék jellegű objektumok

  1. Szalafő, Pityerszer - Szabadtéri Múzeum
  2. Őriszentpéter, Templomszer - Rk. műemléktemplom
  3. Pankasz - Szoknyás harangláb
  4. Kercaszomor - Szomoróci harangláb
  5. Magyarszombatfa - Fazekasház
  6. Velemér - Rk. műemléktemplom
  7. Szlovénia, Kapornak (Krplivnik) - Őrségi Néprajzi Gyűjtemény









Hegyek Vándorai Turista Egyesület, Őrvidék Turistája, Szent Imre Vándorút, túramozgalom, kiírás, túrázás, Őrség, Vendvidék, Vasi-hegyhát, Őrvidék, turista egyesület, hegyek vándorai, turista,

click tracking